Mivel a hőszükségletszámítás elvégzése után a fűtőfelület kiválasztását alapvetően befolyásolja a padló burkolata, ezért arról és annak hőérzeti hatásaival részletesen kell foglalkozni.

A kiindulás alapja a padlóburkolat, ez határozza meg elsősorban, hogy legyen-e padlófűtés vagy ne legyen a helyiségben. Ez jelentősen befolyásolja, hogy a padlón kívül még mekkora egyéb felületre van szükség a fűtésre, illetve a hűtésre. Erről kell a legtöbbet beszélni, mert ebből adódhat a legtöbb hőérzeti probléma.
A padlók besorolhatóak hőelnyelési tényezőjük alapján a következő kategóriákba (a már hatályon kívül helyezett MSZ 04-140-2 szabvány szerint):

• meleg padló: b < 0,700

• félmeleg padló: 0,700 < b > 0,840

• hideg padló: b > 0,840

A különböző padlóburkolatok „b” hőelnyelési tényezői a következő táblázatban találhatóak.

A padlók minőségére vonatkozó hőérzeti követelmények:

• lakóhelyiség, kórterem, bölcsőde, óvoda és más hasonló nagy hőtechnikai igényű helyiség: „meleg”

• iroda, színház stb. és olyan üzemek, ahol a dolgozók huzamosan egyhelyben tartózkodnak: legalább „félmeleg”

• mellékhelyiségek, ipari üzemek általában, raktárak, alárendeltebb helyiségek stb. megengedhető a „hideg”

1.png

Amennyiben az építtető – nem ismerve az előírást vagy az igényei miatt nem akarja azt betartani –a saját igényének megfelelően (esztétika, takaríthatóság, kopásállóság) miatt pl. a nappaliban hidegburkolatot (kerámia, márvány) választ, padlófűtést célszerű alkalmazni, hiszen anélkül kellemetlen hőérzet alakulhat ki.

A nem megfelelő burkolati hőmérséklet miatt egészségügyi problémák alakulhatnak ki, attól függően, hogy túl meleg, vagy túl hideg a burkolat hőmérséklete:

 Ez ellen állandó felületi hőmérsékletű, temperált padlófűtéssel lehet védekezni.

Ez ellen az orvosi és műszaki hőérzeti vizsgálatokon alapuló, a felületi hőmérsékletre vonatkozó előírások figyelembe vételével történő tervezéssel, a terv szerinti kivitelezéssel, valamint szabályozással lehet védekezni. A felületi hőmérséklet korlátozása egyben az elérhető W/m² fajlagos teljesítmény értékét is maga után vonja.

A padlófűtés alkalmazásával hőtechnikailag nagy valószínűséggel önmagában is kielégíthető a fűtési hőszükséglet, a nagyobb tehetetlenség miatt esetleg kiegészítő falfűtés betervezése a tervező és az építtető részéről külön döntést igényel.

A szabályozás általában a helyiség hőmérsékletének beállított értéken tartásán alapul. Az átmeneti időszakokban (ősszel és tavasszal) sokszor alakul ki olyan állapot, hogy a padlófűtésre nincs szükség, emiatt a hőérzet változhat.
A változó hőérzet miatt ősszel kevésbé, tavasszal jobban érződik a helyiséghőmérséklet szabályozás miatt hideggé váló padló felületi hőmérsékletéből, valamint a padlófelület tehetetlenségéből adódó hőérzeti probléma. Ez azzal magyarázható, hogy a szabadban azonos levegőhőmérséklet esetén is enyhébben öltözködünk ősszel, mint tavasszal, ugyanilyen a hőérzetünk változása a lakáson belül is. Ezt a problémát állandó felületi hőmérsékletű padlófűtéssel lehet kiküszöbölni.

• Fűtetlen hidegburkolat esetén hideg hőérzet és reumatikus problémák.

• A burkolatot túlfűtve meleg hőérzet és keringési problémák.

2.jpg

3.jpg