Már a rendezvény előkészítésében is nagy szerepet kapott az energiahatékonyság és a megújuló energiák alkalmazásának képviselete. Számos szaktekintéllyel együtt lettek a konferenciák témakörei kiválasztva. Ezek között szerepelt a teljesség igénye nélkül: „A településenergetika lehetőségei" vagy "Öko-City Konferencia” vagy a „Magyar Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzése” és a „Megújuló energia hazai körkép 2014”. A Konferenciákról elmondható, hogy a témák kiválasztása, az előadók felkészültsége méltó volt a kiemelt rendezvényhez és magas színvonalon mutatták be az aktualitásokat.

Ugyanakkor a szakmai napokon a szakemberek érdeklődése és a hétvégén a lakossági látogatók megjelenése messze elmaradt még a korábbi évek szintjétől is.

Ezt már lehetett sejteni, mikor kiállítóként körülnéztünk a nyitáskor az A és D pavilonokban. Az építőipar, az épületgépészet és megújuló energia piac meghatározó, korábban piacvezető cégei hiányoztak a kiállítók közül. Beszélgetve a még kitartó néhány kiállítóval, megfogalmazódott, hogy sokan a drága kiállítás helyett, és az 5 nap komoly elfoglaltságot jelentő munkaidőtöltés helyett, inkább internetes kedvezmény-akciókkal próbálják a piaci jelenlétüket, forgalmukat biztosítani.

A konferenciák látogatottságai is messze elmaradtak a szokásostól. Szomorú látvány volt, hogy a nyitó nap konferencia előadásain 10-15 fő volt a hallgatóság és ez is folyamatosan cserélődött. Ezek alapján már örülhettünk, hogy április 4-én a RENEO megújuló energia konferencián a hallgatóság száma elérte a 40 főt. Igyekeztünk a megújuló energia technológiák széles skáláját értékelni, a jelenlegi hazai helyzet technológiai fejlettsége, gazdasági viszonyai alapján.

Összességében elmondható, hogy a megújuló energiák technológiai fejlesztésében és a fajlagos költségek csökkentésében komoly előrelépések történtek. Ez utóbbi gazdasági tényezőt árnyalják a „rezsicsökkentés” intézkedései. Ezzel a fosszilis energiához viszonyított, és az annak kiváltásához szükséges megújuló energia alkalmazás beruházásának megtérülési ideje 20-30 %-kal megnövekedett.

Ennek tükrében fontos lenne a megújuló energia alkalmazásának egy kiszámítható, egyenletes állami támogatása, akár egy alacsony kamatozású hitel konstrukcióval. Támogatás nélkül irreális várni, hogy 2020-ra a korábbi NCST tervek a solar, geotermia, földhő tekintetében megvalósuljanak. A kiállításon is érzékelhető volt, hogy a társadalomban van elkötelezettség a megújuló energia alkalmazására, de a jelenlegi anyagi körülményük, vagy a tehetősebbeknél az elvárásaik alapján csak állami támogatás mellett gondolnak a korszerű, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő megújuló energia technológiákra.

A helyzetet nem javítják olyan események sem, mint a „Magyar Energetika” 2014. áprilisi számában, éppen a Construmára megjelenő cikk, melynek már a címe is kifogásolható: „Paksi bővítés vagy megújulók?”. Véleményünk szerint nem lehet szakmai alapon szembe állítani a két szakterületet és ezért a „vagy” helyett csak az „és” szerepelhet a címben és a köztudatban. A cikkben a megújuló technológiák értékelését kapjuk, sok általánosítással, konkrét projekt tapasztalatok nélkül, olyan energetikai szaktekintélytől, aki a gyakorlatát a fosszilis energiák területén szerezte, de a megújuló energiák alkalmazásában projekt tapasztalata nincsen. Nem szerencsés ez a megoldás, és fordítva mi sem vállalkozhatunk a gáz és olajpiac értékelésére.

Összefoglalva 2014 tavaszának kiállítási tapasztalatait, csak remélni tudjuk, hogy különösen az EU 2014-2020 költségvetési időszak hazai gazdaságfejlesztési programjában az elmúlt évekhez képest nagyobb hangsúlyt és támogatást kap az energiahatékonyság és a megújuló energia alkalmazás. Az ehhez szükséges szakmai irányelvek, szabványok elkészültek, a piac nyitott a megvalósításra.

Dr. Ádám Béla

HGD Kft Ügyvezető

Mahősz alapító elnök